„Egyszerű, de nagyszerű”, tartja a szólás, ami tökéletesen illik talán az egyik legrégebbi marketing eszközre, a történetmesélés művészetére. Mindennapi életünk része, észrevétlenül használjuk, néha még az üzleti kommunikáció során is. Itt az ideje annak, hogy tudatosan nyúljunk ehhez az eszközhöz.
(Az angol nyelvű verzióért görgess lejjebb/For English version please scroll down)
Azért is fontos, hogy tudatosabban közelítsük meg a storytelling vonalát, mert hihetetlen mennyiségű információval szembesülünk nap mint nap, amelynek csupán a töredékét vagyunk képesek befogadni.
Melissa Browne pénzügyi tudatossággal foglalkozó könyvében említi az úgynevezett információ túltöltődés, vagyis information overload kifejezést. Browne leírja, hogy míg az 1970-es években körülbelül 500 hirdetéssel kellett megbirkóznia az embereknek naponta, manapság ez a szám minimum 5000-től kezdődik, míg a Yankelovich kutatással foglalkozó cég adatai alapján az átlagszám eléri a 10 000 hirdetést. Ebben a szegmensben kell felvennünk a versenyt.
Rajtvonalnál dől el minden
Már a stratégia megalkotásakor érdemes ügyelni a megfelelő irányvonalakra, a „csomagolásra”, és ezt már a víziónkban kamatoztathatjuk. Hiszen, ha belegondolunk, akkor az ügyfél víziója is abból a narratívából keletkezik, amit ő a saját elméjében megalkotott, mi pedig ezt fogjuk alapul venni, véleményezni, alakítani, hogyha arra van szükség. Leegyszerűsítve, ebből ágaznak le a célok, majd a célcsoportok és az üzenet. Tehát a történetünknek már a rajtvonalon stabil alapokon kell állnia.
A kampánytervezéssel kapcsolatban is írtunk egy anyagot, amit itt olvashatsz el, az üzenet fontosságáról pedig itt írtunk bővebben.
Érdeklődj, ahelyett, hogy azt mutatod meg, te milyen érdekes vagy
A történetmesélés alapjában véve lehet egy egyirányú kommunikáció is, ahol azon van a hangsúly, hogy adott márka mennyire érdekes és miket vitt véghez. Ez – a legtöbb esetben – azonban egy kevésbé hatékony technika. Hogyha elmegyünk valakivel kávézni, akkor ideális esetben egy beszélgetés kerekedik belőle visszacsatolásokkal, véleményekkel és nem egyszemélyes show, monológ. Ez utóbbi kevésbé szimpatikus.
Ha azonban párbeszédet kezdeményezünk a közönséggel, adott esetben felmérést végzünk, és az ő igényeiknek megfelelően reagálunk, bevonjuk őket a folyamatba, akkor ideális esetben a célcsoport jól fog reagálni a tartalmainkra. Egy párbeszéd mindig nagyobb értéket hordoz magában, mint egy önérvényű kommunikáció.
A minőség és a megfelelő arány a kulcs egy marketing koktél esetében
Az ötleteket és eszközöket mindig integráltan érdemes kezelni és tervezni, mert így fedhető le leghatékonyabban a célcsoport és érhető el a kitűzött cél. A történetmesélésben is több fajtával találkozhatunk, azonban a megfelelő arányok megtalálása kulcsfontosságú. A történet erejével megvan a képességünk ahhoz, hogy új dimenziót nyissunk a márka életében, mint ahogy azt a Johnnie Walker is tette.
Sok esetben találkozhatunk termékfókuszú reklámokkal, amik magát az italt – és ezáltal a nézőt is – helyezik el valamilyen környezetben és vannak esetek, amikor egy életérzést szeretnének átadni, más esetben pedig személyes narrátort, ha úgy tetszik, idegenvezetőt kapunk a Johnnie világához. Alább egy speciális reklám látható, ami egy spin off-nak is tekinthető, a márka egy háttértörténettel mélyítette a meglévő image-ét.
Összefoglalva tehát, hol használhatjuk a storytellinget?
- Tartalommarketing és PR tervek esetében
- Üzleti megbeszélések, prezentációk alkalmával, ahol az egész prezentációt, belehelyezhetjük egy történetbe, narratívába, emellett pedig egy-egy slide-nál érdemes személyes tapasztalatot, történetet megosztani
- Hirdetések esetében
- Belső kommunikációban, kollégák felé
- Csapatépítő eseményen
- Sőt egy rendezvényt is felépíthetünk egy történet köré
A lehetőségek tárháza végtelen.
Te hogyan használod a történet erejét?
Hogyan építed be a munkarutinodba?
